Nemrég a filmvilágban született egy furcsa jelenség: a „Niu Lai” című animációs film érthetetlen módon vált népszerűvé. A rendező és az 1960-as években született édesanyja öt évig kézzel készítették, és mi lett az eredmény? A modellezés olyan durva, mint az előző század terméke, a mozgás pedig fullasztóan merev. Öt év csiszolás, és mégis egy tompa kés lett belőle. A Zhidianchexun szerint a „Niu Lai” figyelmeztetést ad az autóiparnak: az idő soha nem abszolút mércéje a minőségnek, és nem kell egy csapásra elítélni az összes „gyorsan elkészült autót”.

A belső égésű motorok korszakában egy új modell a projekt indulásától a sorozatgyártásig legalább 3-5 évet vett igénybe. Akkoriban nem volt más megoldás: a kutató-fejlesztő mérnökök száma korlátozott volt, ráadásul minden validációt valós járművekkel, körről körre kellett lefuttatni. De mi a helyzet ma? Több a fejlesztő, fejlődtek a fejlesztőeszközök, a hazai új modellek átlagos fejlesztési ciklusa 60 hónapról 24 hónapra csökkent, egyes márkák pedig már 18 hónap alatt végeznek. Vannak, akik elkezdtek pánikolni: ilyen gyorsan, megbízható lehet? A „gyorsan elkészült autók” vitája mindenütt jelen van, mintha a rövidebb fejlesztési idejű autók biztosan rosszak lennének.

De Lu Fang, a Voyah elnöke jól mondta: a rövid fejlesztési idő nem egyenlő a „gyorsan elkészült autóval”. Csak egyetlen kritérium van: a kutatás-fejlesztési és validációs folyamat teljes-e. Ha megsértik a szabályokat, anyaggal spórolnak, csökkentik a teszteket, az az igazi gyorsan elkészült autó; ha a ciklus rövid, de minden tesztet lelkiismeretesen elvégeztek, az a „hatékony autó”. Hasonlat: Wuhanból Pekingbe gyalog fél év kell, a nagysebességű vonat ma 4 óra alatt odaér – ezt nevezhetnénk „gyorsan elkészült utazásnak”? Nyilván nem, csak a közlekedési eszközök fejlődtek.

Miért lehet manapság az új energetikai autókat ilyen gyorsan megépíteni? A platformosítás és a modularizáció lehetővé teszi az érett architektúrák modellek közötti újrafelhasználását, nem kell minden alkalommal nulláról kezdeni. A szimulációs tesztek segítségével az autógyártók a virtuális világban millió kilométernyi extrém üzemkörülményt futnak le, jelentősen lerövidítve a fizikai tesztciklust. A McKinsey adatai szerint a kínai autógyártók a kutatás-fejlesztési és tesztelési szakaszban mintegy 65%-ban alkalmaznak szoftverszimulációs és virtuális prototípus-technológiákat, ami jelentősen meghaladja a világ más régióiban működő autógyártók 40-50%-át. Ez nem gyorsított előállítás, hanem hatékonysági forradalom.

Akkor mitől kell valójában óvakodnia az autóiparnak? Attól a kontár munkától, amely a „gyorsaság” zászlaja alatt anyaggal spórol és egyszerűsíti a validációt. Li Fenggang, a Beijing Hyundai vezérigazgatója nyilvánosan bírálta, hogy egyes márkák csak a tervezési vagy a sorozatgyártási szakaszt validálják, és máris piacra merik dobni az autót, a fogyasztókat téve közvetlen tesztvezetőkké. Ez az igazi „gyorsan elkészült autó”, amelyet bírálni kell: gyors, de az alapelvek elvesztek, a minőség aggodalomra ad okot, egy rakás „selejtet” gyártottak, ami végül mérhetetlen katasztrófát hoz magára és a fogyasztókra nézve.

Más szemszögből nézve a „Niu Lai” öt évet vett igénybe, a folyamatok és formaságok is rendben voltak: 2021-ben a forgatókönyv nyilvántartásba vétele, 2024-ben a forgalmazási engedély megszerzése. De mi lett az eredmény? A kötelező folyamatokat végigjárták, a minőség mégis silány maradt. Az idő csak egy dimenzió, nem a minőség garanciája. Szóval ne hagyjuk, hogy a fejlesztési idő hossza megtévesszen minket. A lassú munka nem feltétlenül ad finom eredményt, a gyors paripa sem feltétlenül rossz csikó. Ez igaz a filmre, és igaz az autókra is.

Végül

Egy jó animáció szakmai felkészültségen és rendszerszintű biztosítékon alapul; egy jó autó technológiai erőn és szilárd validáción alapul. A Zhidianchexun határozottan ellenzi a „gyorsan elkészült autókat”, amelyek a gyorsaságot ürügyként használva a fogyasztókat teszik kísérleti nyulakká, de támogatja a „hatékony autókat”, amelyek okosabb és gyorsabb módszerekkel végzik el a validációt és a tesztelést. Ha legközelebb halljuk a „gyorsan elkészült autó” kifejezést, ne vonjunk le azonnal következtetést, inkább kérdezzünk rá még egyszer: a tesztjeit teljesen elvégezték?